Vasárnap hajnalban felébredtünk mindketten, összebújtunk, remek dolog volt... majd így aludtunk el ismét egymás karjai közt. Reggel 9h-re értem haza. Gyors fürdés, összepakolás 6 napra, majd 12h körül elindultunk Bükfürdő felé. Útközben Kónynál megálltunk egy gyors ebédre. Rohadt meleg volt... 16h körül érkeztünk meg, már mindegyikünknek minden baja volt. Anyuék hátul elzsibbadtak, Fruzsi nyűgi volt, én meg utálom a légkondit, de anélkül meg elpusztultam volna. Mindegy, csak ideértünk.
Remek hely, ebben a szállodában még nem voltam, csak a mellette lévőben. Mikor elfoglaltuk a szobákat, megnéztem, hog van-e wifi és működik-e. Ezzel nem is lett volna semmi gond, de annyi eszem nem volt, hogy mindezt ülve asztalnál végezzem, hanem hason fekve az ágyon kellett ennek történnie. No, meg is lett a hatása... Ismét előjött a derékfájásom. REMEK! Bevettem egy Cataflant, fürdőruha felvétel (inkább felszerencsétlenkedés...) és lementünk úszni egy kcsiit még vacsora előtt. Az úszás jót tesz a derekamnak, mert ellazítja.
A vacsora tegnap is és ma is isteni volt, nagy a választék, finomat az ételek. Mondjuk én ilyen helyen mindig púposan megpakolom az egyik tányérom salátával meg rá valami kis öntettel, a másik tányéromra pedig halat szedek, ha az nincs akkor valami csirkemellet vagy frissensültet, sajtot, valamint gyümölcsöket. Jók ezek az étkezések!
Este zenét hallgattam meg MSN-eztem kicsit, most meg blogot írok.
Ja, ma délután lementünk fürdeni, majd megittam egy isteni cappuccinot. A derekam ma se volt az igazi, így bementem pár percre a gyógyvízbe is Anyuval. Aztán át a hidegvízbe úszni meg a jacuzziba jól megmasszíroztattam a derekam környékét... nem tudom, hogy használt-e, ugyanis fürdi után kifeküdtem az egyik napágyra hanyatt fekve napozni... és így követtem el a végzetes hibát. Ugyanis olyan alacsonyan volt az ágy, hogy nem bírtam felállni. Úgy beállt a derekam, hogy a könnyem is kicsordult, amikor lábra kellett állnom... Jó 5 percbe beletelt, mire egyáltalán elbírtam indulni. Ismét Cataflan... vacsorára elértük azt, hogy lebírtam ülni az asztalhoz és most jól kitámasztva a falnak dölve tudok a laptopon működni... Pokoli fájdalom, nem kívánom senkinek!
