Szombat este autóval átmentem Zenészhez. Vittem a bort (Tokaji Ó-Furmint, 2003-as száraz fehér), a gitáromat, a húrkészletet, egy üveg bubis vizet és persze magamat. Egész gyorsan kiértem, 20 perc alatt. Ismét levettem a lábáról, ugyanis a bor is király volt, a gitárnak meg nagyon örült... aztán amikor elővettem a húrkészletet, telejs volt a boldogság! Na, újrahúrozta nekem, mondjuk volt benne némi munka, ugyanis elég nehéz volt a régieket kiszedni, kicsit már bele volt gyógyulva a gitár faalapjába... Aztán felhangolta és játszott rajta 1-2 akkord bontást meg a Volt egyszer egy vadnyugat elejét... Nagyon tetszett!!! Közben a bor fogyott, ismét fröccsöztünk, cigizett is. Sokat beszélgettünk. Majd előkerült ismét némi zöld. Betéptünk. Nem nagyon, de eléggé ahhoz, hogy Zenészünk "énekelvegitározott" nekem egy sajátot már a saját gitárján. Volt ott "Galambdal" is, majd 1-2 Cseh Tamás dal. Fantasztikus szépen szólt a gitár és Neki is állat jó hangja van. Különös élmény volt így beszívva, ugyanis igencsak kiéleződött minden, az érzések felerősödtek, lüktetett a dallam, a ritmus együtt dobbant a szívemmel, és amikor nekem énekelt... amikor hosszan a szemembe nézett, miközben játszott... Elvarázsolt!
Majd bebújtunk az ágyba, kcisit késő volt... Elkezdtük nézni a Macskafogót, de temészetesen megint egy film, amiről fogalmam sincs, hiszen nem sikerült megnézni... Apró puszik és a simogatás megint megtette a kellő hatást, kicsit letámadt a lelkem... majd közöltem Vele, hogy harmadik nap... így ismét elmaradt az, ami lehetett volna és ami nagyon jó lett volna és rendkívül szenvedélyes... Óóó, totál kész vagyok most már én is és szerintem Ő is... No de ami késik, az hamar eljön vagy hogy van a közmondás...
